Kétféle szénaetetőt használok. Mindkettő klasszikus formának nevezhető, mégis óriási a különbség. Az X keresztmetszetű kevesebb anyagból készült, de nagyon pazarló alkalmatosság: az állatok a rá rakásolt széna akár felét is lehullajtják a földre, ahonnan aztán már nem eszik fel. (Ami furcsa, mert…

Közel másfél éve készült el az első saját sajtunk. Akkor ráadásul a saját kecskénk tejéből. Ezúttal jóféle tehéntej volt az alapanyag, mégpedig sok: 12 liter. 40 dkg körüli súlyuk van, a szögletes dupla olyan nehéz. Gomolyasajtok, azért nem hasonlítanak a trappistára - ennek ilyennek kell…

Elérkezett a fejés ideje! Ahogy a mondás tartja: a kecske a szegényember tehene. Meglehet, hogy így van, de én tehénre nem vágyom. Ha tej kell, a kecske az, ami jobban megfelel a családi mértékű fogyasztáshoz. Korábban nem ismertem a kecsketejet, de kijelenthetem: telt, édeskés ízével finomabb,…

Elérkezett nálunk (ismét) a kecskék ideje! Ő itt a tejelő anyakecskénk két gidájával: A gidák négy hónaposak, de mert bakok, nem maradhatnak tovább az anyjuk mellett. Így el lettek cserélve két gödölyére: Ők még csak 6 hetesek. A tejről már le lettek választva, legeltek, amikor megkaptuk őket.…

Ezen a vidéken úgy két hónap óta a fűszálakon kicsapódó hajnali harmat az egyetlen vízforrás.

Reggeli alomgyűjtés a tyúkolba, társasággal.

Érdekes élményben volt ma este részem: kecsketőgyet markolásztam, tejfejés reményében. Nos, inkább csak a markolászás jött össze így első alkalommal, de azért úgy egy deci tejet sikerült kifacsarnom ebből a tarka jószágból:  Mostantól szorgalmasan gyakorolni fogok, mert a fejésnek tétje is van.…