A hosszú El Niño (melegedő) légköri ciklus után beléptünk az annak ellentétét
képező La Niña éghajlati fázisba. Ezek az Egyenlítő és a Csendes-óceán
területein jelentkező, az átlagosnál melegebb, illetve hidegebb és akár több évig is eltartó ciklusok közvetve befolyásolják a Kárpát-medence éghajlatát.
Az El Niño az átlaghőmérsékletek emelkedésével jár, légköri instabilitással, viharokkal. A La Niña nálunk elsősorban forró és száraz nyarat okoz, csapadékhiányt.
Elsősorban ez a két jelenség az oka annak, hogy a bolygó légkörének melegedése ciklikusságot mutat. Egyes években óriásit melegszik a hőmérséklet, majd a következő egy-két évben csak szolidabb mértékben. A legszárazabb évek azonban általában azok, amikor kevésbé nagyot ugrik az előző évihez képest a hőmérséklet. Az emelkedés állandó, csak van benne némi hullámzás.
Ez alapján milyen nyárra számíthatunk? Ismét száraz nyár lesz, mint ezelőtt úgy 5 évvel, amikor térdig ért a víz a Duna északi szakaszán, és kevés híján el kellett zárni a vízközmű-szolgáltatást. A Paksi Atomerőmű a nyár nagy részében állt, mert a folyóvíz túl meleg volt a hűtéséhez, és túl alacsony a vízállás. A talaj hónapokig volt porszáraz, a kukorica, napraforgó lábon kiszáradt, betakarítani sem volt érdemes. Az állatoknak tartályban kellett hozni a vizet, hogy oda ne vesszenek. Az állam importból pótolta a kieső áramot és terményeket.
Már akkoriban nagyon csodálkoztam, hogy a városban élők mindebből leginkább csak annyit érzékeltek, hogy ejnye de meleg van (légköri aszály). Nem látták meg a helyzetben ellátásukat fenyegető veszélyeket. Voltak persze katasztrófaturisták, akik lefényképezték az Ínség-sziklát a Gellért-hegy lábánál, ami extrém alacsony vízállásnál jelenik meg, vagy ahogy át lehet sétálni a Duna medrében a Szentendrei-szigetre. De azt mintha senki sem vette volna le a képből, hogy ha ez a helyzet akár csak tíz nappal tovább tart, akkor annak beláthatatlan következményei lesznek. Olyanok, amiket nem tud az állam háttérintézkedésekkel (leginkább importtal) elfedni. Akkor pedig nagyon sok ember kerül reménytelen helyzetbe.
Egyes Duna-menti településeken ténylegesen el is fogyott a víz. Először a kertlocsolást és a kocsimosást tiltották be. Aztán lajtoskocsik járták az utcákat, és azokból lehetett vizet vételezni. Szerencsére ez az állatot csak pár napig tartott, azután javult az időjárás, hullott némi csapadék, így az helyzet nem éleződött tovább, és az emberek készséggel el is felejtették, hogy veszélyben voltak. Már az a kevés, aki egyáltalán észlelte.
Ha La Niña újabb szárazságot hoz, akkor meglehet, hogy idén újra szembe kell néznünk a pusztító szárazsággal. Még több fa fog elszáradni itt a hegyen, tovább ritkulnak az erdők. Előbb-utóbb itt is lehetnek kiterjedt tüzek, ahogy az Kaliforniában már menetrendszerűvé vált.
Meglátjuk. Bízom benne, hogy a megszokottnál (értsd: a nagyjából két évtizeddel ezelőttig megszokottnál) 10-20 °C fokkal enyhébb/melegebb telet nem követi a régi átlagnál akárcsak fele ennyivel melegebb nyár. Mert az már a 30 fokos meleghez adódna hozzá. Idén ezt szerintem megússzuk, éppen a hidegebb légköri ciklus miatt. A szárazság, ami az elmúlt két évben - számomra meglepő módon - nem volt olyan elhúzódó és letaglózó hatású, mint korábban, az idei évben valószínűleg ismét elér minket.
Aki idén próbál kertészkedni, növényt termeszteni bármilyen célból és léptékben, az jobb, ha felkészül a vízhordásra. És arra, hogy legyen honnan és mivel vizet hordani. Ez utóbbi kihívás lesz, mert itt a hegyen a korábban állandó patakok jellemzően már áprilisban kiszáradnak, és szárazok maradnak egészen októberig.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2025.01.13. 10:59:25
Ha a kút nem ad egyszerre elég vizet, majd ad kevesenként, és abból lehet este locsolni. De ha olykor megered az eső, a csapadékvizet is fel lehet fogni.
A pofára esés a városokban lesz, amikor egyszer csak elfogy a gyümölcs meg zöldség, és drágán sem lesz. Vízmedencés ágyásokban nem lehet ipari méretekben termelni. Az csak a vidéki embert látja el.
Lassan be kell szerezni a modern szakácskönyveket.
- Ajtófélfa magyarosan.
- Küszöb Horváthné módra.
- Függönyrojt hajnali harmatban párolva.
gigabursch 2025.01.13. 11:50:02
Pont akkora fasság, mint az összes többi.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2025.01.13. 18:11:43
hillsmith 2025.01.15. 10:12:16
Részletkérdés, hogy ki hisz a szelek elméletében, ki másban. Nem ez a lényeg.
A lényeg mindig az, hogy mi történik. És ami történik, azt most már senki sem tagadhatja le. Hónapról hónapra melegebb az éghajlat. Mindenhol, minden évben. Olyan, mintha mindig egyre közelebb költöznénk a trópusokhoz.
Az emberi agy mintafelismerő üzemmódban működik, keressük a mintázatokat mindenben. Alapvető pszichológiai igényünk van a biztonságra, a bizonyosságra. Ezért teremt az ember rendszert ott is, ahol esetleg nincs, ott is, ami túl komplex ahhoz, hogy az ember egyáltalán megértse. Mint amilyen a légköri folyamatok problémája. Igény van bennünk arra, hogy értsük, ami történik. Mert így előre láthatjuk, hogy hová vezet.
Ez a lényeg. Hogy hová tart az utunk. Mindegy, hogy kislánynak-kisfiúnak nevezik-e (El Niño - El Niña). Az számít, hogy benne élünk a változásokban. Ami mindenkit utolér és levadászik. Tetszik vagy sem, elfogadjuk-e vagy sem, foglalkozunk-e vele vagy elhessegetjük az egészet - megtörténik. Most zajlik pontosan.
hillsmith 2025.01.15. 10:18:34
Akkor hát hová fog menni az éhes ember a városból?
gigabursch 2025.01.15. 11:12:43
bő három évtizede azt írták, hogy ez a jelenség ~15 éves visszatérésű.
Azóta kb minden évben hallom, hogy most épp melyik mit csinál.
Abból kifolyólag vagy van El Nino/La Nina, viszont annak látszania kell ciklikusan (ha létezik és ciklikus), vagy nincs, de akkor hagyják a hülyeséget.
Úgyhogy az érvelésedet adatok és arra értelmesen felhúzott trendvonalak (aminek itt értelemszerűen hullám természetűnek kell lennie) hiányában nem tudom elfogadni.
Az utolsó levadászós bekezdéseddel meg végképp nem tudok mit kezdeni, de nem is akarok. Változások meg mindig is voltak, vannak és lesznek. a klímarettegés függetlenül a változási folyamatoktól meg nem az én életstílusom.
Az embernek azért van esze és alkalmazkodóképessége, hogy felülemelkedjen a nehézségeken ne pedig rinyáljon.
gigabursch 2025.01.15. 11:14:53
Igen, a vízmegtartás nagy kérdés és alapvető feladat.
Nem megyek messzire, minden, ami épített környezetben zajlik vízelvezetésként, az nettó sivatagosítás.
Se lakótelepi ház, se ipar, se szolgáltató szektor szinten nincs elvárás a csapadékvíz megőrzésére és ütemezett kiadagolására.
A mennyisége meg hatalmas.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2025.01.15. 12:35:33
"Akkor hát hová fog menni az éhes ember a városból?"
- Ha jót akar magának, akkor a legelőre, tehénlepényt rágni, mert ha a családomtól akarja elvenni a saját termést, én agyonverem. Amúgy meg a városi ember van olyan ostoba, hogy hülyének néz mindenkit, akinek nem érti az elképzeléseit. Nem írom ki sehová, hogy hol található élelem. Esetleg még kérek is tőlük, hadd higgyék, hogy nekem sincs.
@gigabursch:
"ami épített környezetben zajlik vízelvezetésként, az nettó sivatagosítás"
- Messzemenően egyetértek.
Annyit tudok hozzátenni, hogy ha valaki simán csak locsol, akkor nem hasznosul megfelelően a víz, mert elissza a kiszáradt talaj. Annyit meg senki sem tud öntözni, hogy az elégtelen vízgazdálkodás hibáit ellensúlyozza. Annyit lehet tenni, hogy izoláljuk az öntözővizet a talajtól, hogy hatásosabb legyen a vízfelhasználás. Abban az esetben a csapadékvíz, szükség esetén kútvízzel kiegészítve bőségesen elegendő a családi szükségletek előállítására.