Nyár végén még büszkén állt a 4 db, egyenként 3 méter magas szénabolya.
Mostanra csak egy maradt belőlük, az is eredeti mérete majdnem felét elveszítve,
magába roskadva várja, hogy februárban az utolsó szálig megegyék a birkák,
kecskék. Tél vége felé már minden állat lesoványodott, legelnivaló nincs, az
abrakból meg sosem jut annyi, amennyire igény volna. A széna életet ment
az év ezen szakaszában. Ezért éri meg a rengeteg munka nyáron, a legtikkasztóbb hőségben.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2025.02.12. 19:02:39
hillsmith 2025.02.28. 11:43:35
A boglya palástját alkotó rész a napon kiszürkül, az esőtől megkeményedik. Eleségként nem szolgál, de megvédi és frissen tartja a benti réteget. Minél nagyobb a boglya, annál nagyobb a benti, védett széna aránya a paláston tönkremenőhöz képest.
Magam sajnos 3 méternél magasabb boglyát nem tudok rakásolni. Mire 2-3 hónap alatt megroskad, 180-200 cm lesz, innen kezdem el bontani.
Én az oldaláról bontom. Az erdélyi nagy boglyákat úgy nem lehet, mert leroskadnának, azokra felmásznak, és a tetejükről dobálják le azt a mennyiséget, amire épp szükség van. Aztán visszaigazítják a "sapkát" a boglyatetőn, mert ha belefolyik a csapadék, akkor tönkremegy az egész.
F.M.J. · http://magan-galaxis.blog.hu/ 2025.02.28. 18:59:49
Az én tapasztalati megoldásom az volt, hogy karó nélkül építettem boglyát. A felső részét, ahol a formája még közelebb volt a vízszinteshez, letakartam egy ponyvával. A sarkaira téglát kötöttem, ami a saját súlyával feszítette a szénára a takarást. Csak a tetejét borítottam, hogy oldalról szellőzzön. Így nagyobbrészt különösebb veszteségek nélkül tudtam az egészet feletetni. Az első években a földre raktam, fel is ázott kicsit. Később raklapterítést csináltam alá, de azt meg szerették a rágcsálók. A legjobb a megemelt raklap volt, mert a macskák alá tudtak menni. Tovább nem fejlesztettem. Épp megfelelt.