Korábban leírtam, hogy miért jobb a városban (vidékről nézve). Most pedig azt nézem át, hogy miért rosszabb a városban.

A város két fő jellemzőjét, a kényelmet és a zsizsegést tekintsük tehát pozitív tulajdonságnak. Annak ellenére, hogy a kényelem többnyire nem tesz jót az embernek, sem a jellemének, sem az egészségének. A zsizsegés pedig nem csak a zsúfoltságot és dugókat jelenti, hanem a szórakozóhelyek, kiállítások, fesztiválok, koncertek, éttermek meg hasonlók folyamatos rendelkezésre állását is.

Ezen túlmenően viszont rengeteg olyan dolog jár a városban éléssel, amiben a vidék jobb tud lenni. (Főleg, ha vidék alatt a nem-fővárosi kiskertes családi házas övezetek helyett a természet mellett élést biztosító tanyasi, erdei, hegyvidéki vagy falusi életet értjük.)

A városban mindig rossz a levegő. Ezt én minden alkalommal érzem, amikor bemegyek bármelyik nagytelepülésre. Falun, a hegyvidéki völgyekben is rossz a levegő, de csak fűtési szezonban. Fent a hegyen mindig jó a levegő.

A városban nyáron elviselhetetlen a hőség. Minden ontja magából a forróságot, az aszfalt, a betonépületek, a klímák (kültéri egységek), az autók. Nyáron a hegyen is hőség van, de 5-7 fokkal elviselhetőbb, árnyasabb, és jobb mikroklímájú.

A városban mindig dugó van. Koncepcionálisan is gerjesztett dugó. Ez azt jelenti, hogy ha véletlenül nem lenne magától torlódás, mert mondjuk az emberek zöme wellness hotelben vagy a tengerparton múlatja az időt, akkor a városvezetés lezárja a főbb utakat (rakpart), egysávosra szűkíti a körutakat, egyirányúsítja a sugárutakat. A nyár minden hetén vannak fesztiválok, civil rendezvények (városi futások, bringásfelvonulás, melegrendezvény, politikai tüntetés, stb.), amik akadályozzák az ottélést.

A városban sosincs egyedül az ember. Akkor sem, ha igénye lenne rá.

A városban mindenhol turisták vannak. Belföldiek és külföldiek. De elképesztő arányban. Csak a Citadellán (ami egy pár száz négyzetméteres kilátópont) 4 000 000 ember járt az elmúlt évben. Úgy, hogy fizetni kell a kilátásért. (Igen, bizony, a kilátásért! Ha valaki nem érezné, hogy ez mennyire abszurd, akkor rossz hírem van számára: az agymosás és a lassú hozzászoktatás káros hatásai már rajta is mutatkoznak.)

Értem, hogy gazdaságilag (értsd: valakiknek az önös anyagi érdekei szempontjából) a hobbimigráció remek dolog. Meg a világlátottság színesebbé teszi az egyéniséget. És tudnék még vagy féltucat hasonló lózungot felsorakoztatni itt. A valóság (az én szemüvegemen keresztül) azonban az, hogy a turisztikai iparág önmagában is tetemes részét teszi ki annak, hogy a bolygó légköre, éghajlatai, szelei és vizei megállíthatatlanul melegszenek. Ezzel együtt az ökoszisztémái (aminek az ember is része, és kárvallottja is) pusztulnak és megváltoznak. Aki vitatkozni szeretne ezzel, annak csak az aktuális adat: 2024 volt a valaha mért legmelegebb év a bolygón. Azon belül minden hónap melegebb volt, mint korábban. Ráadásul szárazabb is. De ezt minden évben újra el lehet mondani: mindig az aktuális év a legmelegebb.

Ha pedig valaki azt képzeli, hogy nem ő, személy szerint ő, a családja, az ismerősei, a munkatársai teszik ezt a világgal, hanem mondjuk Kína, meg a világ nagyhatalmai, vagy a szomszéd - az csak magát csapja be. Mindannyian felelősek vagyunk, minden vásárlásunkkal súlyosbítjuk a helyzetet, és mi leszünk azok (nem önmagában Kína, vagy a "gazdagok"), akik megfizetjük mindennek az árát. Mégpedig elkerülhetetlenül, és hamarabb, mint bárki hinné.

Ezzel pedig el is érkeztem a következő szempontig, ami miatt a város nem biztos, hogy jó hely. A közművek, és a közellátás problémaköréhez. Egy városi lakás (vagy városi családi ház) élhetősége 100 százalékban attól függ, hogy legyen víz, áram, gáz/távhő szolgáltatás, és szemétszállítás. Fennakadás nélkül mindig legyen a boltokban mindenféle élelmiszer, háztartási kellék meg milliónyi egyéb, ami nélkül "nem lehet élni". A ma élő (európai) lakosság elképzelni sem tudja, hogy ezek bármelyike akár csak egyetlen napra is ne álljon rendelkezésre. Nem is gondol rá, hogy mi lenne, ha mégsem lenne mondjuk ivóvíz. Vagy bármi a fent felsoroltak közül. Akár csak 5 napig!

Aki idáig eljutott, annak a képzeletére bízom, hogy mi lenne.Támpontul akit érdekel, olvasson utána, hogy mi történik éppen ezekben a napokban Moldovában, innen úgy fél tank benzinnyi távolságra. Egy ország egész lakossága fűtés és víz nélkül él a januári télben, mert nincs gáz. Egyik napról a másikra. Gáz nélkül hamarosan áram sem lesz, mert ezidáig gázerőművek termelték az elektromos energiát.  Egy hete még éppen úgy éltek, mint mi magunk. Most pedig az életükért küzdenek a hideggel és a nélkülözéssel. Tessék csak elképzelni.

Végül az utolsó pont, ami miatt a város nem annyira jó hely, mint régen volt: a fenyegetettség. Minden hétre jut (ön)gyilkos támadás. Európában, az Egyesült Államokban, a Közel-Keleten és Ázsiában egyaránt. A média csak minden tizediket kapja fel, de akit érdekel, bármelyik (nem-bulvár) hírportálon minden egyes napon elolvashatja, hogy éppen hol és milyen módszerrel pusztítják a városok lakóit véletlenszerű terrortámadásokkal. Érdekesség, hogy ezen események nagyjából felét nem terrornak minősítik a hatóságok, hanem mentális zavarokkal küzdő, kétségbe esett és segítségre szoruló emberek elszigetelt akciójának. De az eredmény ugyanaz: sem repülőn, sem a tömegközlekedésben, sem a járdán, sem a metróban, sem a bevásárlóközpontokban nincs biztonságban lényegében senki. Mi a közös mindezekben? A tömeg. És hol van mindig és stabilan tömeg? A városokban.

Nos, így teljes a kép. Hozzá lehet olvasni a másik posztomat arról, hogy miért jó városban élni. Aztán ki-ki meghozhatja a maga ítéletét, hogy melyik előny melyik hátrányt üti és fordítva.