10 nap alatt 70 liter csapadék hullott négyzetméterenként Magyarország nagy részén. Ebből csak tegnap 30 liter körüli mennyiség esett le a további vizet befogadni már képtelen talajra. Hogy ez mekkora mennyiség, azt leolvashatjuk az OMSZ aktuális (ámde az elmúlt két év adatait mégsem tartalmazó) ábrájából:

Normál körülmények között a január a legszárazabb hónap lenne. Idén azonban - egy amúgy is csapadékos december után - a szokásos vízmennyiség két és félszerese esett le. Ráadásul mindössze pár nap leforgása alatt.  Nem hó, hanem azonnal elfolyó víz formájában. Még csak január felénél járunk, ezért ez még nem a végeredmény.

Honnan jön ez a rengeteg víz, és miért? Mi változott meg? Mit tehetünk mi, tömegek? Lehetünk felkészültebbek a jövőre? Egyáltalán: mire számítsunk?

Kézenfekvő, hogy a válaszokat az időjárással foglalkozó hazai csúcsszerv, az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján keresnénk.

Az OMSZ honlapján találhatunk is egy Éghajlatváltozás okai című írást, ami éppen témába vág. Sajnos azonban abból nem fogjuk megtudni az éghajlatváltozás okait. Az írás tényezőket sorol fel nagy általánosságban, magyarországi vonatkozásokat gondosan kerülve, következtetéseket nem levonva. Végül eljut odáig, hogy felteszi a nagy kérdést:

Tényleg az ember okozza az utóbbi évtizedek felmelegedését?

Maga a kérdésfelvetés is elkeserítő egy olyan olvasó számára, aki a választ keresi az éghajlatváltozás kihívásaira. Az írás végül röviden kifejti - további, vélhetően elbizonytalanítónak szánt kérdések közbevetésével -, hogy valószínűleg inkább az ember a felelős, mint mondjuk a napkitörések.

És ennyi. Az OMSZ-nek ennyi a közölnivalója a témakört illetően.
Azt hiszem, továbbléphetünk - nem az OMSZ lesz az, aki érdemi információkat fog szolgáltatni az éghajlatváltozásról, előrevetíteni annak következményeit, felkészíteni a lakosságot a várható eseményekre, és útmutatással szolgálni akár a felkészülést, akár a cselekvéseket illetően. Sőt, láthatóan erre nem is törekszik.

A válaszokat máshol kell keresnünk.