Amellett, hogy vannak állataink (jelenleg: birkák, tyúkok, nyulak, alkalmanként lovak is, és újra lesznek kecskék, sőt csüngőhasú malacokat is hozunk majd) továbbra sem hagytam fel azzal, hogy valamilyen módon növénytermesztéssel is foglalkozzam. Jó lenne saját részre is termelni, és a takarmánynak, alomnak legalább egy részét itt helyben létrehozni.
Ezen az egy képen minden rajta van, amit a témával kapcsolatban el tudok mondani:
A képen ágyások láthatók, amiket kísérleti ágyasoknak nevezek. Termőtalaj helyett - az ugyanis errefelé nem akad - szalmaágyásokkal próbálkozom. Ez - némi szikkadás, komposztálódás után - nagyon vékonyka termőrétegként alkalmas arra, hogy palántákat neveljek benne. Látszik is a képen, hogy bal oldalon tök, krumpli, középen dughagymák, jobbra kukoricák növekednek.
Az ötlet nem saját, mélymulcsos talajművelés néven ismert. Sajnos magról vetni ilyen talajpótlékba nem lehet, ezért ez inkább a háztáji kiskertre jelent megoldást.
A háttérben látszik az, hogy a föld felszínét feltörtük némileg abban a reményben, hogy sikerül felszántani, rögmentesíteni, elegyengetni, és abba magágyat készíteni, hogy aztán azt bevessük valamilyen kultúrnövénnyel.
Sajnos ez a próbálkozás kudarcba fulladt: a kötött, agyagos, köves-sziklás földdel még kétheti esőzés után sem boldogult a lánctalpas traktor vontatta kultivátor: konkrétan eltörött rajta. Úgyhogy ez a föld nemigen lesz művelve, a szokásos módon (szántással) legalábbis nem. Emiatt vannak az alternatív próbálkozásaim. Idén tapasztalatokat gyűjtök a palántázásról, magvetésről, ágyásképzésről, és jövő tavasszal remélhetőleg már sikeresen termesztek néhány dolgot, aminek hasznát tudjuk venni az állatok tartásában.
Mivel tojást, később pedig kecsketejből készült sajtokat is árulunk (nem, nem tesco-gazdaságos áron), ezért kulcskérdés, hogy az állatok takarmányozása mennyibe kerül. Ui. nem az állatok beszerzése a költséges tétel, hanem a fenntartásuk: táplálék, kiegészítők, abrakolás, almozás. Ha ebben részben önellátó tud lenni az ember, akkor a költségei jelentősen csökkennek - és ez nem opció, enélkül nem lehet gazdaságosan termelni.
Egy konkrét példa a gazdaságosságra: jelenleg nekem kb. 60 Ft önköltségi árban jön ki egy tyúktojás. Tehát ha ennyiért adom el, akkor még nem kerestem semmit a befektetett munkámért cserébe, csak visszakaptam a takarmányozási költséget. Mivel pedig nem adhatok 100 Ft-ért egy tojást (mert nem vennék meg), ezért az ár emelése helyett az előállítási költségeket kell csökkentenem - és ennek ez a módja, a saját részre gazdálkodás.
Jövőre talán a saját földemről posztolhatok ilyen képet:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.