Érkezett hozzánk egy kutya is. Van itt már mindenféle állat, eddig kutya még nem volt.
Menhelyről hoztuk el, vagy száz sorstársa közül választva ki. Olyan állatra van szükségünk, amelyik kb. mindent tud:
- nem ugat ok nélkül,
- nem ugrál fel, nem nyalogat, nem nyáladzik,
- nem fél az itt lévő állatoktól, de nem is támadja meg őket,
- őrzi a területét, de nem tesz kárt a "betolakodókban", inkább csak jelez,
- nem öli le a tyúkjaimat,
- nem kölyök már, de nem is vén csont,
- ne legyen izgága, de lehessen vele túrázni is adott esetben, legyen benne kitartás hozzá, ne csak heverészni tudjon.
Látható, hogy ennek a kívánságlistának nem könnyű megfelelni.
Nos, egy hét után úgy néz ki, Timonnak sikerül.
A menhely jellemzése ez volt: "szálkás szőrű közepes termetű kan. Határozott természete van. Jó kiállású. Tökéletes házőrző. A bezárt helyeket nem szereti. Jól közlekedik pórázon. Okos szófogadó."
Így is van. Eredetileg így nézett ki, hoboként:
Egy kis fazonigazítás után, már új helyén:
Nagyon jó kutya, a fenti igények mindegyikét teljesíti alapból, és tud néhány extrát is. Pl. hálás, amiért nem a kétméteres, betonpadlójú ketrecben kell már élnie. Szófogadó, amennyire egy kutya az lehet. (A lovaknál pl. sokkal szófogadóbb.) Ragaszkodó, magától követ, pórázra csak kivételes esetekben van szükség.
Szóval: mindenki örül, hogy ide került. Ő is, és mi is. :-)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.