Tyúkólhoz drótkerítést építek, és ahhoz stílusosan egyszerű fahusángokat használok kerítésoszlopnak. Ez a legkézenfekvőbb építőelem itt, erdőszélen.

A gond az, hogy a földbe ásott fa alig néhány év alatt elkorhad. Mit lehet tenni ez ellen?

Vannak persze a vegyipar által készített mindenféle vegyszerek, faimpregnálók, kőolajszármazékok, kátrány, hasonlók. Van, aki fáradt motorolajba áztatja a fát, hogy az jól megszívja magát földbe állítás előtt. Nekem ezek a módszerek nem tetszenek, mert környezetszennyezők. Persze értem, hogy nem ettől pusztul majd el a bolygó, meg ha már úgyis ott van az a fáradtolaj, akkor olyan mindegy ... de mégsem. Mert ha valóban csak egy-egy ember hozna ilyen döntéseket, az valóban nem rombolná az ökoszisztémát, de ha sokan, netán a többség ezeket a könnyebb utakat választja, akkor az bizony már oda vezet, ahol most tartunk.

De kissé elkalandoztam. Vissza az oszlopok tartósságnöveléséhez.

Ami jó és tiszta megoldás lenne, az az akácfa. Az akáckaró évekig, vagy akár egy évtizednél is tovább bírja az időjárás viszontagságait, sőt, a földbe ásást is. Az én környékemen azonban nincs akácos.

Így egy megoldást találtam, amit ki is próbáltam: kéregtelenítés után tűzben kissé elszenesíteni a fa földdel érintkező felületét. Ez véd a gombák ellen épp úgy, mint a rovarok ellen, sőt a mikrobális életet is jó ideig távol tartja. Tehát mindazt, ami a fa szerves lebontásához vezet. Ugyanakkor tökéletesen környezetbarát.

A tyúkól lábai és most már a kerítésoszlopok is így készültek. Az idő meg fogja mutatni, hogy ez működő megoldás-e.